Magyarországon augusztus 20. napja az államalapítás és államalapító Szent István király emlékének nemzeti ünnepe.
Talán kevesen tudják, de Szent István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
I. Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. 1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlókat tűztek ki a középületekre augusztus 20-án.A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékeztetéssel, 1945–47 között pedig csak egyházi ünnepként engedélyezték.
1849-1989 között a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték, miután az 1949-ben hatályba lépett új alkotmányt augusztus 20-ra időzítették.
Az Országgyűlés 1991. évi VIII. törvény kihirdetésével, augusztus 20-át hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény is megerősített.
Augusztus 20. nemcsak az államalapító Szent István király, hanem az új kenyér ünnepe is. Hagyományosan Szent István napjára sült ki az első kenyér a frissen learatott búzából, így ennek az ünnepnek valóban vannak régebbi gyökerei. Budapesten a Bazilikában a Szent Jobb-körmenet amire sok ezer ember érkezik A szép ünnepet este a tűzijátékkal zárják.
Érdekes egy hagyomány a tűzijáték. Látványos, szép, mégis kézzel foghatatlan. Csak pár durranás, szép színek, hangok és különböző formák. Az öröm, a rácsodálkozás pár pillanat, mégis mindenki rohan, tömegben nyomorog és nézi, nézi, ámul és bámul. Vajon mi a titka? Mi a vonzó ebben a 5 - 10 percben, amely egy-egy ünnep hangulatára felteszi a koronát. Tűzijáték már az ókori kínai feljegyzésekben is szerepel. Először a kínaiaknál találkozhatunk vele.
Az ünnep elteltével ismét a nyár vége közeledik.
Szép nyugodt derűs ünnepet kívánok : Marika
Comments