Megőrizheted a hangulatodat, ha beköszönt a borongós időjárás.
A nyár egyértelműen a töltődés időszaka. Az összegyűjtött boldogságszemcséket pedig érdemes magunkkal vinni a kuckózósabb napokra. Az alábbi őszi bakancslista a segítségedre lesz, hogyan őrizd meg jókedvedet ebben az évszakban is.
A természet ereje
Szerencsére az év utolsó hónapjai sem mindig búskomorak, ilyenkor kifoghatunk napsütötte, szélcsendes napokat. Ezeket érdemes kihasználni és kimenni a szabadba, töltekezni a napsugarakkal, beszívni a friss levegőt, kapcsolódni a természethez. Napi 10 perc sétát az év minden napján ajánlott beiktatni rohanó életedbe.
A természetjárás magasabb szintű, szervezettebb formája a Sinrin-joku, azaz az erdőfürdőzés művészete. A japán relaxációs módszer az erdő fáit hívja segítségül, hogy megszabaduljunk a városi stressztől.
Beköszöntött az október, megérkezett a hulló levelek időszaka, amikor már élmény bekuckózni a lakásba, és onnan figyelni az utolsó meleg napsugarak játékát. Minden hónapnak vannak sajátosságai, ünnepei, az októberi időszak az, amikor roskadoznak a boltok polcai a sütőtököktől, megjelenik a kávézókban a pumpkin spice latte, és megtöltik az otthonokat a meleg, fűszeres illatok.
Október, a nyolcadik?
Honnan ered a hónap neve? A latin october, azaz „nyolcadik” szóból ered. A régi római naptárban az év kezdő hónap a március volt, onnan számítva az október a nyolcadik hónap. Természetesen a rómaiak ezt a hónapot is próbálták átnevezni, ez gyakori hobbi volt a császárok részéről. Domitianus császár szerette volna meghonosítani a „domicianus” hónapnevet, de mivel nem volt elég jó császár és a nép nem szerette eléggé, ezért az elnevezés nem maradt meg a köztudatban.
Egy hónap, több elnevezés
A Gergely-naptárban az október a tizedik hónap, és kis magyar érdekesség, hogy a 18. században a magyar nyelvújítók próbálták átnevezni a hónapot. Ők a „mustonos” szót akarták bevezetni az október helyett, de ez a név sem állta ki az idő próbáját. Ezt a nevet Barczafalvi Szabó Dávid, az egyik első nyelvújító találta ki. Ő a 12 hónapot az alábbi szavakkal kívánta magyarítva megjelölni: zúzoros, enyheges, olvanos, nyilonos, zöldönös, termenes, halászonos, hévenes, gyümölcsönös, mustonos, gémberes és fagyláros.
Természetesen ennek a hónapnak is vannak „egyéb” nevei, hiszen a népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a római katolikus egyház a rózsafüzér havának, míg a protestánsok a reformáció hónapjának, ugyanis hazánkban október 31-én tartják a reformáció ünnepét.
Októberben történik meg az óraátállítás, amelynek szükségességéről minden évben vitatkoznak a szakértők, és erről már korábban írtunk egy cikket, amelyet itt olvashatsz el. Emellett október végén van a Halloween ünnep is, amelyet ma már egyre többen ünnepelnek világszerte, és amelyet a gyerekek nagyon szeretnek.
Munkák október folyamán
Az októberi munkák gyakran a tavaszi ünnepek tükörképei. Márciusban kerültek elő az eszközök, amelyek a földművelést, halászatot támogatták, ezek az eszközök most, októberben kerülnek vissza az istállókba, tárolókba. Októberben jön el annak az ideje, hogy a szerszámokat letisztítsák, megélezzék, az eszközök új nyeleket kapjanak, megerősítésre kerüljenek. Ekkor ürül ki véglegesen a kiskert minden vidéki ház mellett, hiszen az első fagyok érkezése előtt fel kell szedni a maradék sárgarépát, fehérrépát, karalábét, céklát, krumplit stb. a földből. Ez az időszak a sütőtökök igazi szezonja, és ilyenkor készülnek el az utolsó zöldségekből is a savanyúságok a téli időszakra.