Elkezdődött a Nagyhét
A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnap-tól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a sacrum triduum Paschale húsvéti szent háromnap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat).
Zöldcsütörtök
Faluhelyen ilyenkor különleges hagyományokat követtek. Ezen a napon zöld ételeket ettek, mégpedig olyasmit, ami már termett ilyenkor. A zöldcsütörtök az utolsó vacsora emlékének ünnepe, feltehetően a XII. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat, vagy azokra a vezeklőkre, akik bűnüktől megtisztulva az Úr szőlőtőkéjén most újra zöld ágakká váltak. A zöldcsütörtök elnevezés mára egy táplálkozási hagyományt is teremtett, spenótot, salátát ettek, sőt az ételbe fiatal csalánt is főztek, hogy jó termés legyen.
Mivel ma a "harangok Rómába mennek" és nincs harangozás, a gyerekek feladata, hogy a harangozást helyettesítsék. Ilyenkor a gyerekek kereplővel járták az utcákat, kiűzve onnan a gonoszt.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása.
Nagypénteken az Egyház nem mutat be szentmisét, hanem olvasmányokban szemléli áhítattal Urunk halálát, azután annak kegyelmeit könyörgi le minden emberre, bemutatja hódolatát a szent Kereszt előtt. Beteljesedett /Jn 19,30/ – Jézus bár megkínozva, mégis mint Király trónol a kereszten, befejezve művét lehajtotta fejét, és kiadja lelkét. Ezzel a gesztussal, amellyel valóban beteljesíti nemcsak az Írásokat, a kinyilatkoztatást és a benne megígért megváltás művét, hanem a teremtést is. Belehal az Atya szeretetébe, és az ő feltámadása az egész világegyetem újjáteremtésének a kezdete.
Ezért ezután bármit teszek, tudatosítanom kell magamban, hogy Isten szolgálatában állok, nem a magaméban. Segíthet, ha már reggel kimondom, hogy:
„A Te nevedben kelek fel, a Te szolgálatodban kezdem a napot”.
A papság némán vonul be, s a teljes hódolat jeleként arca borul az oltár előtt. Ezalatt mi is térdeljünk le. Azután két olvasmányt hallunk a szenvedő Messiásról, mindegyik után oda illő énekkel. Ma János apostol passióját elmélkedjünk át, azét az egyetlen tanítványét, aki valóban szemtanúja volt a Megváltó halálának.
A nagypénteki nagy könyörgésekben a megváltó kereszthalál hatását könyörögjük le az egész emberiségre. A könyörgésekben kifejezésre jut teljes emberi szolidaritásunk is: senkit, egyetlen embert sem zárunk ki szeretetünkből és mindenkire a megváltás kegyelmeinek kiáradását kérjük. Először az Egyházért, azután a pápáért, a papságért és a népért, a hittanulókért imádkozunk. Utána következnek a Krisztusban hívő nem-katolikusok, azután zsidó testvéreink, a többi istenhívő, majd azok, akik nem találtak az istenhitre; végül az állam mindenkori vezetőiért és a különböző bajok között szenvedőkért könyörgünk.
A pap először megnevezi az imaszándékot, ezt kövesse egy rövid néma imádság. Végül az Egyház hivatalosan is megszövegezi, mit kér számunkra. Végezzük szeretettel ezt a hosszabb imádságot, hiszen egy évben egyszer, most minden embert be kell foglalnunk könyörgéseinkbe.
A jeruzsálemi hívek nagypéntek délután a Golgota hegyére zarándokoltak, s a Szent Kereszt előtt fejezték ki hálás hódolatukat. Lélekben most mi is a Golgotára megyünk, hódolunk Urunk előtt, és tisztelettel érintjük szent keresztjét, hogy meggyógyuljunk.
Először behozzák a keresztet, közben Krisztus panaszait éneklik, melyre minden megálláskor hódoló énekkel, a Triszágionnal válaszolunk, mégpedig latin, görög és magyar nyelven. Ezután a pap leleplezi és felmutatja a keresztet, megmutatva nekünk a Fát, melyen a világ üdvössége függőt. Válaszként énekeljük majd közösen:
„Jöjjetek, imádjuk”.
Habár a mai nap gyásznap, s ez abban is megmutatkozik, hogy a világon sehol nem ünnepelnek szentmisét, az Egyház mégis – ebben a pillanatban is – bátorítani és táplálni akar bennünket Urunk feltámadása felé való zarándoklásunkban. Ezért a mai nap sem marad el a szentáldozás: Krisztus testével táplálkozhatunk.
Nagypéntek liturgiája zárókönyörgéssel fejeződik be. Ezt követően a papság és a ministránsok csendben vonulnak ki, ezzel a csenddel is megőrizve, kifejezve a mai nap eseményeit.
Határozzuk el nagypéntek csendjében, hogy :
Egy olyan életet akarok élni amely képes lesz kikutatni az evangélium új útjait, és jelen lenni ott, ahol a Lélek akarja.
Egy olyan életet akarok élni amely prófétai. Mélyen azonosul Krisztussal, szenvedélyből és hit-tapasztalatból él, hirdeti Isten irgalmát, a testvéri közösséget, a kiengesztelődést, a békét és a szolidaritást.
Egy olyan életet élni, amely az irgalmas szamaritánus módjára nem hagyja ott a mai világban útszélre dobott, sebzett, félholt embereket. Amely a misszióért él.
Egy olyan életet, amely megszólít másokat ezzel a versengéstől sújtott világban teret ad a találkozásnak, a befogadásnak, az ingyenességnek, az ünnepnek.
Egy olyan életet, amely világosan lát, messzire tud tekinteni, meglátja amit mások nem, telve van képzelőerővel és bátorsággal, képes felfedezni az élet új formáit.
Olyan élet, amely kreatív hűséggel szereti az Egyházat.
Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szent sír előtt. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikusok legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghívott az örök életre.
Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének, halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szent sírt.
Húsvét keddjén a lányok locsolnak!
Rábaközben külön mondókájuk is van:
Kanyarodik már a nap,
Keljenek föl az urak,
Krisztus fölkelt sírjából,
A halál hatalmából.
Megmosta lelkünket,
Megváltott bennünket.
HÚSVÉTHÉTFŐ
A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.
Helyileg kialakított hagyományos formái voltak a húsvéti locsolásnak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények, ez volt az ún. tojáshajtás. Lányos házanként 8–10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak. Ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a még legényszámba nem vett fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz (Manga 1968a: 149). Galgamácsán az öntözés után volt a maskurázó tojásszedés. A gyűjtött tojást a legények eladták, a húsvéti táncmulatság költségeire használták fel.
Erdélyben zászlós felvonulást rendeztek. A házigazdával folytatott vőfély versszerű párbeszédeket jegyeztek fel a hatvanas években is (Molnár I. 1962).
Országszerte azonban nem a köszöntő volt a szokás lényege, hanem az öntözködés. Néhány rítusszöveget is találunk a közismert, újabb keletű locsolóversek mellett, mint például az alábbi Békés megyei jókívánság mondás: „Egészségére váljon, haja nagyra nőjön!” Versbe foglalt változata esőindító gyermekmondókára emlékeztet:Lányos házhoz mentek locsolni, de a fiatal menyecskéket is meglocsolták. Sonkával, kocsonyával, kaláccsal, borral kínálták őket. A mi felelősségünk. gyermekeket nem kínálunk alkohollal. A felnőtt ha iszik kérlek ne ülj autóba.
Boldog Ünnepeket Kívánok!
コメント