![Marika gondolatai a Húsvétról](https://static.wixstatic.com/media/878307600a474cc5bf0844ea22998377.png/v1/fill/w_49,h_34,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/878307600a474cc5bf0844ea22998377.png)
A Húsvét vasárnapján tartott szentmisén megáldják az ünnepi ételeinket. Szokás a sonka, tojás, bárányhús. A húsvéti bárány Jézust, az áldozati bárányt jelképezi,
Gyermekként hajdúdorogi ünnepi emlékem, amikor bárányt hoztak és készültek a feldolgozására. Ez fájdalmas emlék, mert sajnáltam a barikát. Hajdúdorogon szokás volt a töltött bárány, kemencében sütve. Én egy falatot nem tudtam ebből enni.
Húsvétra gondolva nagyon sok minden eszünkbe jut. A tavasz, a feltámadás, a barka, a tavaszi szünet.
Nincsen húsvét nyuszi nélkül. Ne ajándékozzunk azonban élő nyuszit, bármennyire is aranyos. A gyermekek nem tudják jól gondozni és a végén teher lesz a családnak, helyette a csoki nyuszit ajánlom. A tojásfestés lehet egy nagyon jó családi program.
A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. Húsvét hétfő a locsolás napja. A lányok asszonyok ünneplőbe öltözve várják a locsolókat. Ma már sokan a pénz gyűjtés reményében locsolkodnak. Régen hímes, piros tojás, vagy 1-1- szál nárcisz vagy jácint volt az ajándék, köszönet a locsolásért.
Boldog Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!