Sokszor feltesszük ezt a kérdést magunkban. Nem könnyű ma szülőnek, gyermeknek lenni.
A gyermek nevelés már a fogantatáskor elkezdődik.Beszélgetsz a pici babával aki él és mozog és várja világra jöttét. Kisbabának az anyai, apai szeretet a törődés.
Aztán múlnak az évek és serdülni kezd a mi kis babánk. Na itt tegyük fel a kérdést magunknak : "Jó szülő vagyok?"
A nagy beszélgetések amikor kötetlenül mindenről lehet beszélni. A nagy közös séták. A nyári szünetben, amikor nem kell tanulni, de nem tud a gyermek az idejével mit kezdeni. Közös főzések, a bevásárlások.
Hiszen neki meg kell ismerni a világot és Te - kedves szülő - vagy a legalkalmasabb, hogy ez sikerüljön. Türelem, szeretet, megértés, jó tanácsok. Bár a gyermekek ezt nem mindig fogadják meg. ha nem sikerül valami és nincs sikerélményük Te - kedves szülő - vagy ott neki, aki segíti és jó irányba viszed őt.
Sokszor mi is kudarcként éljük meg ha valami nem jól alakul. Közösen talpra tudtok állni. Ne követelj, kérj! Ne alázd hanem dicsérd SZERESD!
A bizalmat ki kell érdemelni.Ha elveszítjük nem fog bízni és másokhoz fordul majd tanácsért és lehet, hogy ez rossz irányt ad az életének. Nem akkor vagyunk a legjobb szülők, ha a boltban sokszor erőnkön felül mindent megveszünk csak azért , hogy hagyjon minket békén. Közben a gyermek magányos, depressziós. majd szóba sem áll velünk.
Kérlek addig szeresd, amíg nem késő!