Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, az elnevezés az ilyenkor végzett vízszentelésből ered. Az Úr megjelenése néven is ismert nap arra emlékeztet, hogy Isten Jézus Krisztusban emberi alakot öltött, eljött közénk.
A három napkeleti bölcs – a háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a betlehemi csillagot követve ekkor jelent meg Jézus jászolánál, és uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt hamvazó szerdáig.
A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a tél és a tavasz, a sötétség és a világosság, a jó és a rossz jelképes küzdelmének megjelenítése sokszor jelmezes alakoskodással. A tél elűzéséhez kapcsolódik a kiszehajtás szokása. A többnyire leányt ábrázoló kiszebábut gyerekek készítik szalmából, majd télűző rigmusokat kiabálva végigvonulnak vele a falun. A bábut végül elégetik vagy vízbe vetik, hogy így pusztítsák el a telet, a sötétséget, a betegségeket.A bőséges evéssel-ivással a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni, mert úgy vélekedtek, hogy a hasonló hasonlót szül. A farsang jellegzetes étele a fánk, melynek mágikus hatást tulajdonítottak. Farsangi étel még a káposzta és a disznóhús.
Hamvazószerdán a pap az előző évi barka megszentelt hamujával keresztet rajzol a hívők homlokára, arra emlékeztetve, hogy porból lettünk, és porrá leszünk. A következő nap a böjtöt felfüggesztik, hogy a maradék ne vesszen kárba, úgyhogy ez a nap a torkos csütörtök nevet kapta.A farsangi időszakban a fiúk és a legények beöltöztek, álarcot, maszkot öltöttek, hogy így ijesztgessék a lányokat. Táncmulatságokat rendeztek, sorra járták a lányos házakat, és adományokat gyűjtöttek a muzsikusok fizetségére.
Régebben a lakodalmakat is ekkor ülték meg. A legények és a lányok hajnalig tartó táncmulatságot rendeztek, a házasemberek batyus bált tartottak.
Vidám napokat kívánok!