Ez egy nagy kérdés. Vannak akik csak álmodják de van aki érzi ezt a párjában. magába bolondítani valakit az is művészet de megtartani még nagyobb. Vannak olyan nők, férfiak, hogy ha elérték azt a célt amit ők akarnak a másik féltől utána belerúgnak (ha csak jelképesen is) magába bolondítja és
utána ha már az ő érdeke más vagy jön közbe más elutasítóan eldobja. Ilyenkor jönnek a mély depressziós tünetek hiszen a legtöbb kapcsolat úgy kezdődik, hogy vele egy életen át.
Kedves nőtársaim! A férfiak ugyanolyan sérülékenyek mint mi nők. Senki nem alázhat meg senkit az érzéseiben. Ennek egy mély összeomlás a vége. A tragédia borítékolható. Sokan csak ugródeszkának használják a másikat mert ez kell, neki ,hogy túl lépjen valami más kapcsolaton. Miért is? Az égiek büntetnek ezt senki ne feledje el!
Egy ismerős evangélikus lelkész az egyik prédikációjában megkérte a hallgatóságát: Tegye fel a kezét, aki már megtalálta álmai párját. Sokan feltették a kezüket. Ekkor azt mondta, hogy most hagyja fönt az a kezét, aki őszinte. Néhányan letették, de többeknek még mindig fenn volt a keze. Ezután elmondta, hogy sokáig meg volt róla győződve, hogy a felesége álmai nője, mára azonban már tudja, hogy nem az, álmai nője -férfija ugyanis egyszerűen nem létezik.
Szeretettel : Marika