Sok kérdező panaszolja, hogy nincs párkapcsolata pedig szeretne. Elmesélek egy történetet.
Évekkel ezelőtt felhívott egy hölgy, hogy nincs párja, özvegy és nagyon szeretne párkapcsolatot.
-Mióta él egyedül? - kérdeztem.
-28-éve - válaszolta.
-Mit csinált 28 évig - kérdeztem döbbenten.
-Mit? Hát neveltem a gyerekeimet - válaszolta.
Na ez nem így van. A gyermekeinket nem kell nevelni 28 évig. Miért nem gondolunk kicsit magunkra is? Az évek elszállnak.. A társ jóban, rosszban kell legyen.
-Ha most lenne egy férfi és mondjuk hozzád költözne, megengednéd, hogy pl. átrámolja a vitrinedet? - kérdeztem a hölgytől.
-Na azt ugyan nem! - válaszolta felháborodva.
Ha a szíved és az elméd nem egyformán gondolkodik, az nem szerencsés. Ennek a hölgynek - később kiderült - a társ azért kéne, mert kevés a nyugdíja. Ezt így nem lehet.
Nem lehet anyagi feltételekkel boldog párkapcsolatot létesíteni. Ha van lehetőség és megismerünk valakit, minél előbb fontos a személyes találkozó. Levelezés útján nincs a személyes kontaktus és levélbe mindenki azt ír amit akar. A találkozó viszont segít a döntésben, hogy akarunk-e folytatást vagy sem.
Merj randizni! Ne hallgass a rosszakaró barátnőkre.
A boldogság neked is jár. Ha kérdésed van keress és beszéljünk róla!